A törvény szerint társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki. A társasház előnye, hogy egy jogilag elkülönült személy, így a tulajdonostársaktól függetlenül is tud jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni.

Másképpen fogalmazva nem az összes tulajdonosnak kell szerződnie pl. a közműcégekkel, hanem elég, ha azt a társasház teszi meg (amelynek nevében a közös képviselő jár el). A közös képviselőt a társasház tulajdonosai választják meg azzal, hogy minden tulajdonosnak a tulajdoni hányaduk arányában van szavazati joga.

A társasházi tulajdonosok részt vehetnek a közgyűlésen, ott felszólalhatnak és tulajdoni hányaduk arányában szavazhatnak. Közösen állapítják meg, illetőleg módosíthatják az alapító okiratot, a szervezeti és működési szabályzatot, továbbá a házirendet. Megválasztják a közös képviselőt és a számvizsgáló bizottságot, továbbá dönthetnek a társasházat érintő beruházásokról és egyéb ügyekről (pl. a társasház felújítása). Gyakorlati szempontból kiemelten lényeges, hogy döntenek a társasház költségvetéséről.

A társasházi tulajdonosok legfontosabb kötelezettsége a közös költség, valamint az egyéb, társasház által megállapított költségek megfizetése.

A közös képviselő feladata a társasház képviselete harmadik személyek (pl. közműcégek) felé, valamint a társasházi közgyűlés által megállapított költségvetés végrehajtása. Másképpen fogalmazva a közös képviselő felel a társasház napi működéséért és működtetéséért, és – rendkívüli helyzetek kivételével – ő hívja össze a társasházi közgyűlést is.

A közös képviselőt elsődlegesen a közgyűlés ellenőrzi, a közgyűlés szavaz a beszámolójának és a költségvetésnek az elfogadásáról. Ezenkívül a költségvetést és a közös képviselő tevékenységét a számvizsgáló bizottság is ellenőrzi számviteli és egyéb szempontok alapján is.

Nem szükséges külső közös képviselőt megbízni, az egyik tulajdonostárs is intézheti az ügyeket. Az esetek túlnyomó részében azonban – tekintettel arra, hogy a közös képviselet ellátása akár jelentős időt is igénybe vehet – a közgyűlés egy külső társasházkezelőt szokott megbízni a közös képviselet ellátásával.

A közös képviselő tevékenységével való elégedetlenség esetén lehetőség van vele szerződést bontani, és új közös képviselőt választani a társasházi közgyűlésen.

Ez egy jogilag szürke terület, mert a társasházi törvény és a bírói gyakorlat szerint a társasház megtilthatja a tevékenységet, azonban szankciókat (pl. pénzbírságot) nem szabhat ki.

Igen, erre a társasháznak lehetősége van. Adott esetbe szükséges lehet módosítani az alapító okiratot és/vagy a házirendet az összehívott társasházi közgyűlésen.

Az ellen a tulajdonos ellen, amelyik nem fizeti a közös költséget, a társasház jogi eljárást indíthat (ún. fizetési meghagyás kibocsátásával), továbbá a társasház a tulajdonos társasházi lakására jelzálogjogot jegyeztethet be. Ez utóbbi azt jelenti, hogy amennyiben a tulajdonos el szeretné adni a lakását, úgy azt csak a társasházi tartozás kifizetése után tudja megtenni.

Az esetek döntő részében megéri átalakulni társasházzá. Nemcsak a közműcégekkel kapcsolatos kapcsolattartás és ügyintézés válik egyszerűbbé, de a társasház karbantartása is (pl. kötelezően fizetendő közös költség és felújítási alap által). Lehetőség van továbbá szervezeti és működési szabályzatot alkotni, amellyel további kérdések szabályozhatók a tulajdonosok által (pl. hangos tevékenységektől való tartózkodás).

Általános esetben nem szükséges erre külön engedélyt kérni erre a társasháztól (feltéve, hogy az alapító okirat vagy a házirend nem tiltja). Mindazonáltal, amennyiben az Airbnb vagy a nyelviskola tevékenysége zavarja a tulajdonostársakat, a társasház megtilthatja a tevékenységet.