Tel.: +36 1 920 03 17 | office@drhathazi.hu | 1013 Budapest, Pauler utca 11.
Adó és illeték magánszemélyeknek
Lakást adok el. Kell fizetnem illetéket vagy adót?

Illetéket nem kell fizetni. Amennyiben viszont 5 évnél korábban vásárolta az ingatlant, úgy a megszerzéskori és az eladáskori ár közötti különbözet személyi jövedelemadó köteles. Az adó mértéke 15%, és az eltelt éveknek megfelelően sávosan csökken:

  • szerzés évében és azt követő első évben 100%,
  • szerzés évét követő második évben 90%,
  • szerzés évét követő harmadik évben 60%,
  • szerzés évét követő negyedik évben 30%,
  • szerzés évét követő ötödik és további években 0%.
🔗 közvetlen hivatkozás
Milyen kedvezményeket vehetek igénybe az ingatlan vásárlásnál fizetendő illetékből?

A leggyakoribb kedvezmény, hogy ha az adásvételi szerződés aláírását megelőző 3 évben vagy azt követő 1 éven belül adott el lakást, akkor annak összege figyelembevételre kerül az adó alapjának meghatározásakor. Másképpen fogalmazva: csak a különbözet után fizetendő az illeték.

Számos egyéb kedvezmény is létezik, és ezek közül a tapasztalatunk szerint legtöbbet igénybe vett a 35 év alatti első lakást vásárlókat megillető 12 havi kamatmentes részletfizetési kedvezmény, illetve (15 milliós vételár alatt) az 50%-os illetékkedvezmény.

🔗 közvetlen hivatkozás
Mennyi illetéket kell fizetnem, ha lakást vásárolok? Van egyéb fizetendő adó?

A fizetendő illeték összege a lakás vásárláskori értékének 4%-a. Egyéb fizetendő adó nincsen.

🔗 közvetlen hivatkozás
Egyéb ingatlant (pl. nyaralót, irodát) adtam el. Kell fizetnem illetéket vagy adót?

Illetéket nem kell fizetni. Mindazonáltal ha 15 évnél nem régebben szerezte meg az ingatlant, akkor a szerzéskori összeg és az eladási összeg különbözete képezi az adó alapját. Ez azt jelenti, hogy ezután kell megfizetni a személyi jövedelemadót (amelynek mértéke sávosan csökken az idő múlásával).

🔗 közvetlen hivatkozás
Holtig tartó haszonélvezetet alapítok az újonnan szerzett lakáson/lakóházon. Kell fizetnem illetéket?

Igen, kell. Ennek összege a haszonélvezet egyévi értékének (amely a lakás értékének 1/20-ad része), és a haszonélvező életkorának szorzata:

  • 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
  • 25—50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
  • 51—65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
  • 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.

A ténylegesen fizetendő összeg tehát a fenti szorzat eredményének a 4%-a.

🔗 közvetlen hivatkozás
Ingatlant örököltem. Kell fizetnem illetéket?

Az öröklés illetékköteles. Mindazonáltal, ha egyesen ági leszármazók között történik (pl. szülő-gyerek, nagyszülő-unoka), akkor a jelenlegi szabályok szerint illetékmentes.

🔗 közvetlen hivatkozás
Ingatlant örököltem, és most el szeretném adni. Kell fizetnem illetéket vagy adót?

Lakás/ház esetében, amennyiben 5 évnél nem régebben szerezte, igen. Az adó alapja az ingatlan szerzéskori összege, valamint az eladáskori összeg különbözete képezi, és ezután kell megfizetni a személyi jövedelemadót (amelynek értéke sávosan csökken).

🔗 közvetlen hivatkozás
Magánszemélyként lakást adok bérbe. Hogyan kell utána adóznom?

Az ingatlan bérbeadása után két módszer van adózásra: az egyik a tételes költségelszámolás (ekkor minden költségről számlát kell kérni és gyűjteni), a másik a 10%-os költséghányad alkalmazása. Ez utóbbi esetében a teljes bevételből le kell vonni 10%-ot, és a fennmaradó 90% az adóköteles jövedelem. A bérleti díjat csak személyi jövelemadó (15%) terheli.

🔗 közvetlen hivatkozás
Tételes költségelszámoláskor milyen számlák számolhatóak el költségként?

Általánosságban azt lehet elmondani, hogy minden, a lakással kapcsolatos költség ilyennek minősülhet (pl. festés, ablakcsere, rezsi).

🔗 közvetlen hivatkozás