A bérlő megtalálását követően feltétlenül szükséges írásbeli bérleti szerződést kötni vele. Ezenkívül javasoljuk közjegyző előtt aláírandó, ún. kiköltözési nyilatkozat elkészítését is, amelyben a bérlő vállalja, hogy meghatározott feltételek bekövetkeztekor (pl. ha nem fizeti a bérleti díjat) egyoldalúan elhagyja az ingatlant. Ennek a nyilatkozatnak az az előnye, hogy közvetlenül végrehajtható, azaz nem szükséges előtte pert indítani a bérlő ellen.
🔗 közvetlen hivatkozásA bérleti szerződést a tulajdonosok személyének megváltozása nem befolyásolja, az továbbra is fent marad és a bérlő továbbra is zavartalanul használhatja az általa bérelt lakást. Szükséges azonban a régi és az új tulajdonos között egy ún. engedményezési szerződést kötni, amellyel átruházásra kerül a bérlői státusz. Határozatlan idejű bérleti szerződés esetén pedig javasoljuk egy, az új tulajdonos általi minta alapján elkészített bérleti szerződés aláírását a bérlővel.
🔗 közvetlen hivatkozásFeltétlenül szükséges rögzíteni az ingatlan pontos adatait, a szerződés határidejét (azaz a határozott vagy határozatlan időtartamot), valamint a bérleti díj mértékét és megfizetésének feltételeit. Fontos továbbá, hogy a kaució felhasználása és a bérleti szerződés felmondási feltételei is szerepeljenek a szerződésben.
🔗 közvetlen hivatkozásKöznapi értelemben nincs különbség a kettő között. Az általánosan használt köznapi fogalom az albérlet, azonban az jogi értelemben bérletnek minősül. A jogi szaknyelvben az albérlet azt az állapotot jelenti, amikor a bérlő adja bérbe a bérleményt egy újabb bérlőnek (az albérlőnek). Ez azonban manapság a piaci gyakorlatban nagyon ritkán található meg.
🔗 közvetlen hivatkozásA bérbeadó oldaláról általában a határozott idejű bérleti szerződés a célszerűbb az előreláthatóság miatt. Bérlői oldalról a kérdést nem lehet könnyen megválaszolni, hiszen számos személyes szempont befolyásolhatja a döntést.
🔗 közvetlen hivatkozásTöbb évre szóló bérleti szerződés esetén feltétlenül szükséges ún. indexációra vonatkozó rendelkezéseket beletenni a szerződésbe. Ezek alapján a bérleti díj minden évben egy meghatározott mutató (általában az MNB inflációs fogyasztói kosarának változása) alapján automatikusan növekszik.
🔗 közvetlen hivatkozásA kaució és az óvadék ugyanazt jelenti (az egyik a köznapi, a másik a jogi szakszó). A kaució ténylegesen egy, a bérlő által a bérbeadónak átadott biztosíték, amelyet a bérbeadó a bérleti szerződésben meghatározott esetekben használhat fel (pl. a bérlő elmarad a bérleti díj határidőben történő megfizetésével, vagy kárt okoz).
🔗 közvetlen hivatkozásA kaució szokásos mértéke általában a bérleti díj 2 vagy 3 havi összege. Fontos azonban, hogy ettől a piaci gyakorlat mindkét irányban is eltérhet.
🔗 közvetlen hivatkozásA kaució készpénzben és átutalással is megfizethető. Lakásbérletek esetében a készpénz átadása szokott lenni a leggyakoribb megoldásnak.
🔗 közvetlen hivatkozásA hatályos jogszabályok szerint a bérbeadónak eladónak energetikai tanúsítványt szükséges beszerezni ingatlanok bérbeadásakor (ennek háttérjogszabálya egyébként európai uniós jogharmonizáció), azt a bérlő kérésére át kell adni, és erről rendelkezni kell a bérleti szerződésben is. Lényeges azonban, hogy az energetikai tanúsítvány elmaradása nem okozza a szerződés érvénytelenségét. A tanúsítvány egyébként többek között azt rögzíti, hogy milyen energiahatékonysági az ingatlan, valamint a lehetséges felújítási/modernizációs lehetőségeket.
🔗 közvetlen hivatkozásEgyáltalán nem szükséges, sőt a piaci gyakorlat ezt nem is támogatja, mivel ennek jelentős költsége van. Teljesen elég, ha a bérleti szerződést a felek aláírják és két tanú aláírja. Egyedül a kikötöztetési nyilatkozat bérlő általi aláírását javasoljuk közjegyző előtt megtenni.
🔗 közvetlen hivatkozásJogilag nem szükséges, de javasolt. A nyilatkozatot közjegyző előtt kell megtennie a bérlőnek, amelyben kijelenti, hogy a szerződés bérbeadó általi felmondásakor vagy megszűnésekor a meghatározott időn belül (amely pár naptól akár egy hónapig is terjedhet). A piaci gyakorlat szerint ennek költségét a bérlő viseli.
🔗 közvetlen hivatkozásA gyakorlat alapján feltétlenül javasoljuk átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételét, amelyen kerüljenek feltüntetésre a közműórák száma és állása, valamint az ingatlan átadáskori állapota szövegesen. Ezenkívül – a későbbi vitás helyzetek elkerülésére – fényképfelvételeket is lehet készíteni azzal, hogy az később kerüljön elküldésre (és visszaigazolásra) mind a bérlő, mind a bérbeadó részére.
🔗 közvetlen hivatkozásEbben a kérdésben két szempontot kell megvizsgálni: ha az órák nem kerülnek átírásra, hanem a bérlő a rezsit közvetlenül fizeti meg a bérbeadónak, úgy az a bérleti díj részét képezi. Ennek az a következménye, hogy a rezsidíj is – hasonlóan a bérleti díjhoz – adóköteles lesz; előnye viszont, hogy a bérbeadó jelentős kontrollt gyakorol a rezsiköltségek és azok megfizetése felett.
Másrészről ha az órák átírásra kerülnek a bérlő nevére, akkor – rezsi díj nem fizetése esetén – az a bérlő tartozását fogja képezni, és a bérbeadónak nem keletkezik plusz adófizetési kötelezettsége.
🔗 közvetlen hivatkozásA határozott idejű bérleti szerződés előnye (vagy hátránya – attól függ, honnan nézzük), hogy kizárólag a másik fél szerződésszegése esetén lehetséges felmondani azt. Ez előnyös lehet mind a bérlőnek, mind a bérbeadónak, hiszen mindkét fél számára kiszámíthatóságot biztosít. Hátránya azonban, hogy – például bérleti díjak emelkedésekor, vagy ha a bérlőnek már nincs szüksége a bérleményre – a szerződés lejártáig mindenképpen az ott megállapított bérleti díj fizetendő.
🔗 közvetlen hivatkozásJogi szempontból ez a helyzet határozatlan idejű szerződésnek minősül. Mindenképpen javasoljuk azonban, hogy egy új szerződésben rögzítsék az új jogi állapotot és a feltételeket, hogy mindkét félnek egyértelmű legyen.
🔗 közvetlen hivatkozásHatározott idejű bérleti szerződés esetén a piaci gyakorlat szerint 2-3 hónap szokott lenni a felmondási idő. Amennyiben nincs külön szabályozva a bérleti szerződésben, úgy a Polgári Törvénykönyv az irányadó jogszabály. Ennek alapján bármelyik fél a hónap 15. napjáig a következő hónap végére mondhatja fel a bérletet (azaz pl. február 15-ig átadott felmondás esetén március 31. napjával szűnik meg a bérlet).
🔗 közvetlen hivatkozásAmennyiben a bérleti szerződés másként nem rendelkezik, írásban fel kell szólítani teljesítésre. Ennek elmaradása esetén a szerződést fel kell mondani, és jogi eljárás keretében kezdeményezni kell, hogy 1) a bérlő fizesse meg az elmaradt bérleti díjat, és 2) elhagyja a lakást. Szükség esetén pert és végrehajtási eljárást kell indítani a bérlő ellen.
🔗 közvetlen hivatkozásBérbeadóként ezt nem lehet megtenni, sőt ilyen esetben a bérlő akár sikeres kártérítési pert is indíthat a bérbeadó ellen. Ebben az esetben a bérbeadó lehetőségi korlátozottak, de megfelelően elkészített bérleti szerződéssel lehetősége van a bérlő ellen sikeresen pert indítani vagy adott esetben egyből végrehajtási eljárást kezdeményezni aziránt, hogy a bérlő elhagyja a lakást.
🔗 közvetlen hivatkozás