A lakásvásárlás tipikus lépései a következők:

1. Ingatlan megtekintése és szóbeli megegyezés az eladóval.
2. A vevő által ügyvéd felkérése a szerződés elkészítésére, esetleg az ingatlan ismételt megtekintése a vevő által felkért műszaki szakemberrel.
3. Bankhitel felvétele esetén: az ügyvéd által elkészített szerződés-tervezet bank általi jóváhagyásának elintézése, valamint a banki folyósítási feltételek pontosítása. Ez azért lényeges, mert az adásvételi szerződésben bizonyos bank általi feltételeknek szerepelniük kell.
4. Az adásvételi szerződés megkötése, amelynek során történik meg a foglalónak az eladó részére történő átadása. A szerződés benyújtása a földhivatal részére.
5. Bankhitel felvétele esetén: a szükséges okiratok és a szerződés bank részére történő benyújtása, valamint a banki kölcsönszerződés megkötése.
6. A teljes vételár megfizetése, a tulajdonjog bejegyzése a földhivatalban, a kulcson átadása, továbbá a birtokátruházási jegyzőkönyv kitöltése a közművekkel kapcsolatban.

Ehhez szükséges beszerezni a lakás tulajdoni lapját, és ott megbizonyosodni az oda bejegyzett jogokról, valamint feljegyzett tényekről. Mindenképpen javasoljuk a saját költségre beszerzett (tehát nem az eladótól átvenni) minél frissebb, de legfeljebb 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot.

A lakás terheit a tulajdoni lap tartalmazza. Fontos azonban, hogy lehetnek olyan rejtett terhek, amelyek nem kerülnek rá bejegyzésre (pl. társasházi közös költség tartozás vagy elmaradt közüzemi díjak), így ezekről mindenképpen meg kell kérdezni az eladót és ellenőrizni kell ezeket.

A piaci gyakorlat alapján javasoljuk, hogy egy kisebb összeget (100-200e Ft) még a szóbeli egyezségkor adjanak át az eladónak írásos átadás-átvételi nyilatkozat ellenében (2 tanú által aláírva). Ez bizonyítja mindkét fél részéről a szándék komolyságát, hiszen a tényleges adásvételi szerződés aláírása biztosan több napot, sőt akár még egy hetet is igénybe vehet, és az összeg megelőzheti azt, hogy egyik vagy másik fél a szóbeli egyezségből később kihátráljon. Az átadott összeg természetesen beleszámít a vételárba, annak részét képezi. Ezután keressen fel egy ügyvédet, aki megszerkeszti a szerződést, a kérdéses pontokat letárgyalja az eladóval, és megválaszolja a felmerülő kérdéseket.

Magyarországon minden ingatlan rendelkezik tulajdoni lappal, amely felsorolja az ingatlan tényleges adatait (pl. megnevezését, területét), a tulajdonosait, valamint a rá bejegyzett terheket. A tulajdoni lap közhiteles, és díjfizetés ellenében a www.magyarorszag.hu oldalról vagy személyesen a földhivataloktól is beszerezhető. Gyakorlati szempontból nincs jelentősebb különbség az olcsóbb ún. „nem hiteles” és a drágább ún. „e-hiteles” tulajdoni lap között.

A kivett azt jelenti, hogy művelés alól kivett terület. Jellemzően az összes belterületi (településen belüli) terület ilyen. Ennek jogi jelentősége pusztán annyi, hogy nem vonatkoznak rá a termőföld adásvételi szabályok (pl. elővásárlási jogok vagy a megszerzés szigorú feltételei).

Az adásvételi szerződéssel kerül eladásra-megvásárlásra az ingatlan. A szerződésben a felek és az ingatlan adatain túl rögzítésre kerül a vételár összege, annak megfizetése, valamint az eladó által vállalt szavatossági feltételek. Az ingatlan-adásvételi szerződéseknek számos kötelező formai kelléke is van, amelyek hiányában az nem kerül bejegyzésre a földhivatal által.

A bankokat célszerű még az ingatlan kiválasztása előtt megkeresni, hogy a pontos banki hitelfeltételek ismeretében lehessen már az ingatlanra alkudni az eladóval. Ennek során célszerű a bank által az adásvételi szerződésben elvárt feltételeket is elkérni.

A foglaló az eladó és a vevő szándékainak komolyságát biztosítja. Ténylegesen azt jelenti, hogy az adásvétel meghiúsulása esetén az azért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig köteles kétszeresen visszatéríteni. A foglaló mértéke a piaci gyakorlat szerint általában 10%, ez azonban sokszor eltér; jellemzően az 5%-20% közötti sávban.  A vevő átadhatja készpénzben is és átutalással is. A foglaló a vételár részét képezi.

Használt, vagy már felépült lakás vásárlásakor az esetek döntő részében ún. függőben tartásos eljárással kerül az ingatlan átadásra. Ez azt jelenti, hogy az adásvételi szerződés aláírását követően az benyújtásra kerül a földhivatalhoz, és az azt követő 6 hónapban az ingatlant az eladó nem fogja tudni sem eladni, sem pedig megterhelni egészen addig, amíg a vevő tulajdonjoga bejegyzésre vagy elutasításra nem kerül. Ehhez az szükséges, hogy az eladó által aláírt bejegyzési engedély benyújtásra kerüljön a földhivatal részére. Javasoljuk, hogy mindenképpen ragaszkodjon ahhoz, hogy külön letéti szerződésben legyen rögzítve, hogy pontosan mikor lehet és kell a bejegyzési engedélyt benyújtani.

A külön letéti szerződés azért lényeges, mert ha az eladóval az adásvételi szerződés aláírását követően bármilyen baj történne (pl. meghal vagy kórházba kerül) és ezért nem tudja – vagy nem akarja – igazolni, hogy a vételárat megkapta, akkor Ön, mint vevő akkor is jogosult legyen a vételárat kifizetni és a lakás tulajdonjogát megszerezni. A letéti szerződésben ezért a letét kiadásának feltételeit részletesen és körültekintően szabályozni kell.

A hatályos jogszabályok szerint az eladónak energetikai tanúsítványt szükséges beszereznie ingatlanok eladásakor, azt a vevő kérésére át kell adni, és erről az adásvételi szerződésben is rendelkezni kell. Lényeges azonban, hogy az energetikai tanúsítvány elmaradása nem okozza a szerződés érvénytelenségét. A tanúsítvány egyébként többek között azt rögzíti, hogy milyen energiahatékonysági az ingatlan, valamint a lehetséges felújítási/modernizációs lehetőségeket.

Bár jogilag nem előírás, de a gyakorlatban feltételenül az első lépés az ingatlan tehermentesítése. Ezt az eladó általában a foglalóból és saját forrásból szokta megtenni. Olyan eset is elő tud fordulni, hogy a foglaló és az eladó saját forrása nem elég ennek megtételére; ebben az esetben a vételár további részleteiből lehetséges a tehermentesítés, azonban feltétlenül kellő jogi védelemmel kell ellátni az eladót.

Még az adásvételi szerződés aláírása előtt mindenképpen fel kell keresni a kiválasztott bankot/lakástakarékpénztárt, és előzetes hitelbírálatot kell náluk igényelni, valamint célszerű elkérni tőlük írásban, hogy pontosan milyen általuk elvárt feltételeknek kell szerepelniük az adásvételi szerződésben a sikeres hitelfolyósításhoz. Ez azért fontos, mert ha az adásvételi szerződés aláírása után kiderül, hogy valamely okból kifolyólag mégsem folyósít a bank, úgy az az eladóval szemben a vevő szerződésszegésének minősülhet, és ezáltal a vevő elbukhatja a foglalót.

A bejegyzési engedély az az eladó által aláírt, jellemzően külön okirat, amelyben a lakás tulajdonjogát feltétel nélkül és visszavonhatatlanul a vevőre ruházza át. Ahhoz, hogy a lakás tulajdonjoga a vevő javára bejegyzésre kerüljön, ezt szükséges benyújtani a földhivatal részére. Amennyiben nem az adásvételi szerződésben szerepel, hanem külön okirat tartalmazza, úgy mindenképpen ragaszkodjon ahhoz, hogy azt az eladó még az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg aláírja, valamint az eljáró ügyvéd egy külön letéti szerződéssel letétbe vegye.

A gyakorlatban az eladó a birtokátruházás során adja át a lakást az eladónak, amelynek szimbolikus és gyakorlati része az ingatlan kulcsainak átadása. Ennek során feltétlenül szükséges a közműórák állásáról jegyzőkönyvet felvenni, valamint rögzíteni a lakás állapotát (akár fényképfelvételekkel is). Javasoljuk, hogy az egyes közműszolgáltatók által megkövetelt külön formanyomtatványt is töltsék ki 2 példányban a mérőórák átírásához. Az átadást követően legkésőbb 15 napon belül a vevőknek intézkedniük kell az átírásról, és a közös képviselőt is értesíteni kell.

Az ajándékozást – hasonlóan az adásvételhez – egy ügyvéd által ellenjegyzett írásbeli szerződésbe kell foglalni. Ez utána benyújtásra kerül a földhivatalba, valamint a feleknek el kell majd járniuk a mérőórák átírása kapcsán.

Természetesen lehetőség van az ajándékozásra. Lényeges azonban, hogy a nem közeli hozzátartozók vagy házastárs közötti ajándékozásnak illetékvonzata van, amelyet a megajándékozottnak kell majd megfizetnie.